Végre itt a tavasz, a Mecsek tele medvehagymával! Remélem holnap nem fog esni az eső és el tudunk menni kirándulni. Mivel igencsak fokozza az étvágyat, nem a legdiétásabb zöldségek közé sorolnám. De azért ez ne befolyásoljon bennünket, irány a természet, isteni medvehagymás receptjeim vannak! Érdemes nem csak a levelét gyűjteni, ha van kertünk, ki is ültethetjük. A pécsi piacon 150 Ft-ért árulnak 1 csokor medvehagyma levelet, ráadásul nekem a piac messzebb van, mint az erdő:)
Népies nevei: Kígyó- vagy poroszhagyma, sajamás, salamás, sási-hagyma.
Leírása: Évelő, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. 15-25 cm magas. Hagymája megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszú és 5 mm vastag). Rendesen kétlevelű, levelei hosszú nyelűek, a külső levél hüvelye hártyás. Levéllemezük átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágzata ernyő alakú, virágai hófehérek. Április-májusban virágzik.
Összetéveszthetősége: levele hasonlít a mérgező gyöngyvirághoz.
Előfordulása: Az egész országban, minden hegyvidékén, kiváltképpen bükkösökben, hegyi patakok közelében, erdőktől rabolt kertekben, rendesen olyan nagy mennyiségben, hogy az egész tájék fokhagymaszagot kap tőle.
Gyűjtési ideje: Tavasszal (áprilisban) virágzás előtt hagymáját és leveleit szokták gyűjteni.
Felhasználása: A fiatal leveleket salátának, mártásnak és fűszernövénynek használhatjuk levesekben és főzelékekben. Gyógynövényként közismert. Fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása ismert, C-vitamin tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-képességét.
A népi orvoslás a medvehagymát termesztett társához hasonlóan felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazza.
Tudományos megfigyelések szerint vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. Laboratóriumi körülmények között a fokhagyma és a medvehagyma a vérszérum koleszterin szintjét csökkentették az alkalmazott hagymaadagok, a kéntartalmú tioszulfinátok, ajoének és ditiinek mennyiségétől függően a koleszterin szintézis befolyásolása révén. Szerves oldószerekkel képzett hagymakivonatok a koleszterinszintézist jelentős mértékben (akár 40%-ban) mérsékelték. A hagyma rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkentésének és így számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.
Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel történő együttszedése nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat. A megnövekedett vérzéshajlam miatt nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és csak orvosi felügyelet mellett megengedett véralvadásgátlót, nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára a rendszeres hagymafogyasztás.
Népi megfigyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrű egyének esetében azonban fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő. Érdemes először csak kis területre felvinni, és csak akkor alkalmazni kiterjedten, ha nem alakul ki hatására kellemetlen bőrreakció.
Bár humán klinikai eredmények nem támasztják alá a hagyma vércukorszintet és inzulintermelődést befolyásoló hatását, ennek ellenére cukorbetegek esetében ajánlott hagymakivonatot tartalmazó készítmények szedése esetén a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése