csütörtök, április 21, 2011
kiralyhedi
Rengeteg citromfű van a kertemben, mely vadon nőtt. Limonádéhoz szoktam belőle csípni pár levélkét, süteményeket ízesítek vele, illetve teának szárítom. Legjobb ilyenkor tavasszal gyűjteni, de ha van kertünk termeszthetjük is. Citromfű lelőhelyekről, receptekről, gyógyhatású készítményekről is olvashatsz ezen az oldalon. Az edenkert.hu-n találtam néhány hasznos tanácsot a tartásával kapcsolatban. Biokertészként műtrágyát semmiképpen nem használok és nem is ajánlom attól függetlenül, hogy a cikk ezt többször is emlegeti, így azt ki is hagytam belőle. Mindenféle ilyen mesterséges anyagtól mentesen is gyönyörű citromfüvet nevelhetünk!
A citromfű gondozása:
Közepesen melegigényes. A magok csírázásához legalább 5 °C szükséges, az optimális csírázási hőmérséklete 17-22 °C között van. Vetését 8-10 °C alatti hőmérsékleten nem érdemes elkezdeni, mert a csírázás még jobban elhúzódik. Optimális növekedéséhez tartósan 20 °C feletti hőmérséklet szükséges. Hótakaróval a hazánkban előforduló telek nem okoznak kárt benne.
Fényigény:
Erősen fényigényes. A félárnyékot rosszul viseli, a ráeső árnyék elől a nap felé fordulnak hajtásai. Az árnyékoló hatások elől, föld alatti indáival évek alatt tovább kúszik. A levelén levő ritka pillás szőröknek fénygyűjtő szerepük van. A virágzáshoz a napsütésen kívül hosszú nappalokra is szüksége van. Jól tűri a szárazságot. Az aszályos évek kedvezőbbek számára, mint a hűvös, csapadékos nyarak. Az alacsony hőmérséklet és a fényszegénység időszakában a növekedése visszaesik, alig hoz virágot és az illóolaj-tartalma is erősen csökken.
Talaj:
A meszes talaj kedvező számára. Szélsőséges talajtípusok (futóhomok, szik) kivételével mindenütt termeszthető, még erősen kötött, de nem hideg talajokon is. Telepítésénél a könnyen melegedő, déli fekvésű helyeket keressünk számára. Laza, mély rétegű vályog, homokos-vályog talaj az ideális.
A citromfű termesztése:
Szaporítása a szabadföldi magvetésen kívül történhet palántálással vagy tőosztással is. Évelő, 7-8 évig marad egy helyen, ezért vetésforgón kívül helyezzük el. Minden növény után telepíthető, ha gyommagokkal nem túl fertőzött a terület. A lassú kelés miatt érdemesebb palántát nevelni. A késő őszi, ún. tél alá vetés ideje november. A sorok között 50-60 cm-es távolságot hagyjunk. A magot kb. 1 cm mélyre vessük. A palántanevelést végezhetjük február végi-március eleji vetéssel fólia alatt, vagy áprilisi vetéssel szabad földön. Ilyenkor elegendő a 20-25 cm-es sortávolság, a vetési mélység 0,5 cm. A kora tavaszi vetésből kikelt kis növényeket májusban, a szabad földön nevelteket szeptember elején ültethetjük állandó helyre. A többéves ültetvény tőosztással is szaporítható. Ezt a munkát nyár végén végezzük, hogy a tél beálltáig még megerősödjenek a szétosztott részek. A tövet ásóval emeljük ki, majd fejlettségétől függően annyi részre osszuk szét, ahány önálló növény nevelhető belőle.Ez a módszer alkalmas az elöregedett állomány megújítására is, ilyenkor javasolt új helyre áttelepíteni a növényeket.
Legfontosabb ápolási munkája a gyomtalanítás. Különösen magvetéskor veszélyesek a gyomok, mert elnyomhatják a kelő kis növényeket, és az egész állomány értéktelenné válik. A citromfüvet télen, a lakásban cserépben, ládában tovább tarthatjuk. Többéves tövekről kisebb gyökeres hajtásokat szedhetünk, és ezeket szaporíthatjuk tovább. Meleg lakásban nevelt növényekről folyamatosan szedhetünk leveleket. Óvatosan szedjük, mert a nyomásnak kitett helyeken könnyen megbarnul. Az első évben a virágzás kezdetén (júniusban), majd a második évtől kezdődően még szeptemberben is szedhetjük. A szárról lefosztott leveleket szárítsuk meg száraz, szellős, napfénytől védett helyen.
Kártevők, kórokozók:
A kórokozók közül a rozsdagomba megjelenésére számíthatunk, a kártevők közül a levéltetvek, a földibolhák és a talajlakók (pajorok) okozhatnak gondot. Ellenük biopermettel és az állomány 4-5 évenkénti áttelepítésével is védekezhetünk.
A citromfű gondozása:
Közepesen melegigényes. A magok csírázásához legalább 5 °C szükséges, az optimális csírázási hőmérséklete 17-22 °C között van. Vetését 8-10 °C alatti hőmérsékleten nem érdemes elkezdeni, mert a csírázás még jobban elhúzódik. Optimális növekedéséhez tartósan 20 °C feletti hőmérséklet szükséges. Hótakaróval a hazánkban előforduló telek nem okoznak kárt benne.
Fényigény:
Erősen fényigényes. A félárnyékot rosszul viseli, a ráeső árnyék elől a nap felé fordulnak hajtásai. Az árnyékoló hatások elől, föld alatti indáival évek alatt tovább kúszik. A levelén levő ritka pillás szőröknek fénygyűjtő szerepük van. A virágzáshoz a napsütésen kívül hosszú nappalokra is szüksége van. Jól tűri a szárazságot. Az aszályos évek kedvezőbbek számára, mint a hűvös, csapadékos nyarak. Az alacsony hőmérséklet és a fényszegénység időszakában a növekedése visszaesik, alig hoz virágot és az illóolaj-tartalma is erősen csökken.
Talaj:
A meszes talaj kedvező számára. Szélsőséges talajtípusok (futóhomok, szik) kivételével mindenütt termeszthető, még erősen kötött, de nem hideg talajokon is. Telepítésénél a könnyen melegedő, déli fekvésű helyeket keressünk számára. Laza, mély rétegű vályog, homokos-vályog talaj az ideális.
A citromfű termesztése:
Szaporítása a szabadföldi magvetésen kívül történhet palántálással vagy tőosztással is. Évelő, 7-8 évig marad egy helyen, ezért vetésforgón kívül helyezzük el. Minden növény után telepíthető, ha gyommagokkal nem túl fertőzött a terület. A lassú kelés miatt érdemesebb palántát nevelni. A késő őszi, ún. tél alá vetés ideje november. A sorok között 50-60 cm-es távolságot hagyjunk. A magot kb. 1 cm mélyre vessük. A palántanevelést végezhetjük február végi-március eleji vetéssel fólia alatt, vagy áprilisi vetéssel szabad földön. Ilyenkor elegendő a 20-25 cm-es sortávolság, a vetési mélység 0,5 cm. A kora tavaszi vetésből kikelt kis növényeket májusban, a szabad földön nevelteket szeptember elején ültethetjük állandó helyre. A többéves ültetvény tőosztással is szaporítható. Ezt a munkát nyár végén végezzük, hogy a tél beálltáig még megerősödjenek a szétosztott részek. A tövet ásóval emeljük ki, majd fejlettségétől függően annyi részre osszuk szét, ahány önálló növény nevelhető belőle.Ez a módszer alkalmas az elöregedett állomány megújítására is, ilyenkor javasolt új helyre áttelepíteni a növényeket.
Legfontosabb ápolási munkája a gyomtalanítás. Különösen magvetéskor veszélyesek a gyomok, mert elnyomhatják a kelő kis növényeket, és az egész állomány értéktelenné válik. A citromfüvet télen, a lakásban cserépben, ládában tovább tarthatjuk. Többéves tövekről kisebb gyökeres hajtásokat szedhetünk, és ezeket szaporíthatjuk tovább. Meleg lakásban nevelt növényekről folyamatosan szedhetünk leveleket. Óvatosan szedjük, mert a nyomásnak kitett helyeken könnyen megbarnul. Az első évben a virágzás kezdetén (júniusban), majd a második évtől kezdődően még szeptemberben is szedhetjük. A szárról lefosztott leveleket szárítsuk meg száraz, szellős, napfénytől védett helyen.
Kártevők, kórokozók:
A kórokozók közül a rozsdagomba megjelenésére számíthatunk, a kártevők közül a levéltetvek, a földibolhák és a talajlakók (pajorok) okozhatnak gondot. Ellenük biopermettel és az állomány 4-5 évenkénti áttelepítésével is védekezhetünk.
Posted in: Fűszerek,Gyűjtsünk,Konyhakert,Teák,Természetes gyógymódok
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése